Nagy a tétje a jövő évi európai parlamenti választásnak

Súlyosan sérülhetnek a székelyföldi gazdák érdekei

(0 Szavazat)17 megjelenítés

Közös európai agrárpolitikát a kisgazdákért – az Európai Néppárt (EPP) helyi konzultációja a vidékfejlesztés és mezőgazdaság jövőjéről címmel szervezte meg Hargita Megye Tanácsa az Európai Néppárt helyi konzultációját június 8-án Csíkszeredában, együttműködve az RMDSZ vezetőségével. A Hargita megyében megrendezett első romániai európai néppárti helyi konzultáció erre a rendkívül vitatott témakörre összpontosított, mivel a mezőgazdasági és vidékfejlesztési érintettek nagyrészt a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozásainak kedvezményezettjei kell hogy legyenek.

Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke, az Európai Régiók Bizottságának tagja elmondta, hogy párhuzamosan több ilyen konzultációs rendezvény zajlik, és az ezeken kialakított állásponttal befolyásolni lehet a brüsszeli döntéseket. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a KAP témájára nagyon rá kell fókuszálni, és még nagyobb erővel kell harcolni Brüsszelben minden szinten, különben csak tudomásul vesszük mások döntéseit. „Az elmúlt napokban megjelent az Európai Bizottság elkőterjesztése a 2021 utáni KAP-ra vonatkozóan, amelynek láttán meg kell kapaszkodnunk: nagyon nem szolgálja a hegyvidéki kisgazdák érdekeit. Többéves régiók bizottsági tapasztalatom nyomán azonban bizakodva mondhatom, hogy igenis lehet befolyásolni a brüsszeli döntéseket, csak kitartóan kell képviselni egy jól kialakított álláspontot” – mondta a megyeelnök hangsúlyozva: húsba vágó következményei lesznek a székelyföldi gazdáknál, ha a KAP a jelenlegi előterjesztés formájában lép érvénybe, ezért az emberekkel meg kell értetni, hogy nagy a tétje a 2019-es európai parlamenti választásnak, és nem mindegy, mennyire lesz erős a képviseletük az EP-ben. „Tudatosítanunk kell a gazdákban és polgármesterekben, hogy amihez eddig hozzá voltak szokva – az uniós mezőgazdasági támogatásokhoz –, az teljesen megszűnhet, fel kell készülni tehát a rosszra. De ha nagyon nekifeszülünk, akkor a rossz megelőzhető” – jelentette ki Borboly Csaba.

Tánczos Barna szenátor több uniós szintű, mezőgazdasági témájú egyeztetésen is részt vett már, és úgy látja, továbbra is nagy kérdés, hogy a 2019-es európai parlamenti választások mennyire befolyásolják a Közös Agrárpolitikát. Vita van arról, hogy a választás előtt döntsön-e a jelenlegi testület (ám ennek alapos előkészítésére sokak szerint már nincs idő), vagy majd csak az új összetételű parlament szavazzon róla; akár átmeneti időszak is lehetséges, de jelenleg mindenképpen a KAP a legvitatottabb téma az Unióban, hiszen az EU költségvetésének nagyobbik részét a mezőgazdasági támogatások teszik ki, mondta el a szenátor. Bízik benne, hogy a 2021 utáni támogatási rendszer is a gazdák hasznára válik, ehhez viszont partnerek kellenek, rengeteget kell kopogtatni az uniós intézményekben, és „ott kell kopogtatni a legtöbbet, ahol a mezőgazdaság témájában egy nyelvet beszélünk”.

Csák László szakértő szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy minden másképp lesz, mint ahogyan azt a gazdák eddig megszokták. Röviden vázolta, milyen elképzelések születtek az Európai Bizottságban: óriási visszarendeződést jelent a 2021 utáni KAP terve, gyakorlatilag „kisöpörték” belőle a vidékfejlesztési eszközöket, ami egyrészt a Brexit ára, másrészt pedig az az oka, hogy az Európai Unió vállalkozóinak többsége városi, és ez a réteg általában nem érdekelt a vidékfejlesztést-mezőgazdaságot célzó támogatásokban. Az európai agrárlobbi győzelemre áll, amely a beruházásfejlesztésben, illetve az olyan területek fejlesztésében érdekelt, mint a precíziós mezőgazdaság, ezzel pedig a hagyományos gazdálkodást folytatók ezzel háttérbe szorulnak, mutatott rá Csák László. A székelyföldi gazdák számára hátrányos lehet annak az elképzelésnek a megvalósítása is, hogy minden tagállam kidolgozhatna egy saját KAP-stratégiát, ami esetünkben a Bukarest-centrikusság és a déli megyék lobbiereje miatt lenne kedvezőtlen, tette hozzá a szakértő.

Sógor Csaba a vitafórumon elmondta, a Brexit meghatározta a Közös Agrárpolitika reformját is, hiszen a britek kilépése következtében csökkenni fog az EU következő hétéves keretköltségvetése, a költségcsökkentések pedig a mezőgazdaságra fordított uniós források főösszegében is érzékelhetők lesznek. Az EP-képviselő szerint az RMDSZ az Európai Parlamentben és Romániában is ki kell álljon a romániai magyar mezőgazdasági termelők érdekei mellett. „Nem mindegy számunkra, hogy az uniós források jelentős része a több száz hektáros nagytermelőkhöz jutnak el, vagy elsősorban a vidéki kis és közepes méretű gazdaságokat támogatják. A kis és közepes méretű farmok támogatásával egyben a lakosság vidéken való megmaradását, a családi termelői modellt és a vidéki életmód megmaradását is támogatjuk. A kisebb gazdaságok dinamikusabbak, összességében több embert foglalkoztatnak és határozottan környezetbarátabbak is” – fejtette ki a képviselő. Ismertette a KAP kilenc célkitűzését, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2021 utáni Közös Agrárpolitikáról koránt sincs még végleges döntés, így a helyi, székelyföldi érdekeket ezen célkitűzések mentén kell megfogalmazni, valamint meg kell próbálni ezeket minden lehetséges európai és hazai fórumon keresztül érvényre juttatni.

Korodi Attila parlamenti képviselő erős nyomásra számít az Unióból, mivel Brüsszel az ipari léptékű mezőgazdaság érdekeit igyekszik továbbra is érvényesíteni, és befolyásolni képes a bukaresti döntéshozókat. Ugyanakkor a román fővárosban is nagy vita van ennek kapcsán, ezért a képviselő minden szinten nagy harcra számít, amelyre fel kell készülni például azzal, hogy szövetségeseket keresnek a történelmi régiókban: Bukovinában, Máramarosban és általában a Kárpátok vidékén. „A hangos jelenlét ellensúlyozza a nagy számokat” – fogalmazott Korodi Attila.

Sebestyén Csaba István parlamenti képviselő reményét fejezte ki, hogy a Csák László által említett visszarendeződés nem történik meg. Úgy látja, hogy az új KAP-ot is lehet jól és lehet rosszul alkalmazni, és biztos benne, hogy helyi szinten ki tudják találni, hogyan tudják azt a legjobban a gazdák hasznára fordítani. Szerinte fontos ugyanakkor a program helyi „ízesítése”, és nagy a tét, ugyanis a gazdák annyi támogatást kapnak, amennyit sikerül kiharcolni, a kiharcolásra, érdekérvényesítésre pedig itt a lehetőség.

Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint meg kell fogalmazni közösen, hogyan látják Székelyföld agráriumát 2027-ben, ehhez a térség gazdaszervezeteit le kell ültetni egy asztalhoz. Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője hozzászólásában kiemelte: emlékeztetni kell a nyugat-európai politikusokat arra, hogy a volt szocialista országokba juttatott támogatások mintegy 70 százaléka visszakerül Nyugatra különféle formában.

Becze István megyei tanácsos szerint a gazdákat idejében fel kell készíteni arra, hogy mi várható, és a megfelelő pályára kell állítani őket, amelyen eljuthatnak arra a szintre, hogy nem csupán megélnek a gazdálkodásból, hanem jól élnek. „Megvan erre a lehetőség, ez kell legyen a jövőképünk” – hangsúlyozta Becze István.

Csák László összegzésében arra a következtetésre jutott, hogy helyi szinten „nagyon jó helyzetben vagyunk”, mivel a beszélgetésen egyértelmű támogató álláspont alakult ki, és ha ezt jól kidolgozzák, Brüsszelben „eléggé hangosan lehet képviselni”. „Az álláspont kialakításával pedig előnyben vagyunk, mivel a román kormányban még minisztériumi szinten sincs javaslat ebben a kérdésben, egyébként pedig a véleményünket más nem fogja helyettünk megfogalmazni” – fejtette ki.

Borboly Csaba elmondta, a beszélgetés lényege az volt, hogy az Európai Néppárt csúcsjelöltjének eljuttassák a helyi véleményeket, erre szolgált a jelenlévők által kitöltött kérdőív is. Fontos a kiszámíthatóság, az, hogy az embereket idejében tájékoztassák, mi várható, mert ma már terveznek, vállalkoznak, befektetnek, és nem mindegy, milyen pályára állnak, mondta.

Az eseményen jelen volt Antal Lóránt szenátor is, több helyi és megyei önkormányzati szereplő, valamint agrárszakember. Mint az több jelenlévő részéről elhangzott, harcra készülnek mind országos, mind uniós szinten. A témában tartott konzultáció folytatódik, és ősszel terveznek egy nagyobb szabású európai néppárti eseményt a térségben, amelyen már nyugat-európai politikusok részvételére is számítanak.

A KAP tervezett változásai kapcsán az RMDSZ 2017-es, zilahi kongresszusán dokumentumot fogadtak el (http://rmdsz.ro/sajtoszoba/hir/strategiai-dokumentumot-uj-alapszabalyzatot-es-programot-fogadott-el-az-rmdsz-zilahi-kongresszusa), továbbá a Régiók Bizottsága 2017 júliusában, A 2020 utáni KAP című jelentés tárgyalásakor megszavazta Borboly Csaba azon módosító javaslatát, mely szerint a kis- és középtermelőknek járó támogatások továbbra is prioritást kell, hogy jelentsenek az EU Közös Agrárpolitikájának következő, 2020-ban elfogadandó szakaszában (https://www.borbolycsaba.ro/sikerult-atvinni-az-apia-tamogatasok-megtartasat-celzo-modosito-javaslatokat/). A megyeelnök korábban is arra hívta fel a figyelmet Brüsszelben, hogy évente több mint hatvanmillió euró támogatástól eshetnek el a gazdák, ha a 2021–2027-es finanszírozási időszakban az Európai Unió Közös Agrárpolitikája az Európai Bizottság által jelenleg javasolt formában lép életbe, márpedig az APIA-támogatások megvonása megközelítőleg harmincezer család jövedelmét érintené, ami nagy érvágás lenne számukra, ezért fel kell lépni ellene (http://www.rmdsz.ro/sajtoszoba/hir/borboly-csaba-brusszelben-az-apia-tamogatasok-megvonasa-nagy-ervagas-lenne-a-gazdaknak).

 Csíkszereda, 2018. június 8.


[ Közéleti hírek ]

 

Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
«2018, augusztus»
hkscpsv
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031
Szavazás

Az Ön családjában mennyi az egy főre jutó élelmiszerre költött összeg egy átlagos hónapban?

Szavazás!
FACEBOOK

CreArt
Network of Cities for Artistic Creation
European Day of Artistic Creativity
Creative Ideas Bank

Hasznos Telefonszámok

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774