A gyógy- és fürdőturizmus a természetes és mesterséges gyógymódokon alapuló vendéglátási forma. Mivel napjainkban a gyógykezelésről egyre inkább a megelőzésre tevődik a hangsúly, így a gyógyturizmus átalakulásának lehetünk tanúi. A vendéglátás ezen formája számára a fürdő- és gyógykezelő bázisok a legalkalmasabbak.
A gyógyturizmus térképe letölthető itt.
Tusnádfürdő (Băile Tuşnad) Románia egyik leghíresebb gyógyfürdője, hegyvidéki üdülőtelepe, és egyben legkisebb városa. 2002-ben a kisváros lakossága 1728 fő volt. A kies fürdőtelep hegyaljai klímája, tiszta, negatív aeroszolokban és ionokban gazdag levegője jelentős turisztikai tényező. Tusnádfürdő természetes gyógytényezői a borvízforrások és a mofetták, ezek közül jelentősebb az Ilona-forrás, Anna-forrás, Apor-forrás, Mikes-forrás, Stănescu-forrás, Rudi-forrás, melegfürdő forrásai (a balneológiai kezelőközpont területén) és a Csukás-tó közelében mélyfúrással feltárt termálvíz.
(Frissítve: 2011.05.24. 13:20)
Borszék (Borsec, Bad Borseck) fürdő- és üdülőváros. Itt van az ország legnagyobb ásványvíz-palackozó üzeme, amelynek havi kapacitása 2 millió liter. Borszék egyedülálló nevezetessége, az ásványvizekkel sűrűn átjárt Kerekszék. A fürdőtelep központi parkjában egy fél hektárnyi területet botanikailag védett területté nyilvánítottak. Védett növénye a törpe nyír (Betula humilis), glaciális eredetű reliktum növényfaj. A fürdőtelep gyógyértékei: a gyógyiszap, borvízzel átitatott tőzeg (az Újsáros mezején 11 m átlagos vastagságú), továbbá a szélvédett, szubalpin klíma, a tiszta levegő. A Hármasliget gyógyláp 9 hektár területen terül el, és a 15–20 m vastag tőzegláp, a gyógyiszap, a reliktumnövények, valamint a kálciumos és magnéziumos gyógyvizek teszik egyedivé.
Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc, Oderhellen)
Szejkefürdő (Băile Seiche) Székelyudvarhely szabadidő-központja és üdülőtelepe, itt található Orbán Balázs (1829–1890), a legnagyobb székely, író, történész, etnográfus, publicista és közéleti személyiség sírhelye és emlékműve. A Melegfürdő kénes forrása Szejkefürdő névadója. A széndiszulfidos, kénes és nagy vízbőségű forrás a szejkei gyógyláp déli részén szivárog a felszínre, melynek vizét felmelegítve a melegfürdőben gyógykezelésre használják. A szejkei borvízforrás és a melegfürdő közötti 2 hektárnyi területen 28000 köbméter gyeptőzeg keletkezett, melyet több helyen ásványvízforrások járnak át.
Csíkszereda (Miercurea Ciuc, Szeklerburg). Csíkszeredai fürdő, szénsavtartalmú borvízfürdő, három nyitott strandfürdő medencéje van, 21–22 C° vizzel. A fürdő régi neve Katalin-fürdő vagy Helwigh-fürdő.
Maroshévíz (Topliţa, Töplitz) 2003-tól megyei jogú város. Mezotermális forrásai, hegyvidéki környezete, halállománya és nagyvadjai erőteljes turisztikai értékeket képviselnek.
Csík vidéke
Csíkmadaras (Mădăraş) vasbányászatáról, kerámiaiparáról, ásványvizeiről híres falu. Helyi borvíz- és strandfürdője van. Csíkmadarasi borvízfürdő vasas ásványvizét 1950–51-ben foglalták vascsőbe. A Köpüs-borvíz a Bánya-patak fejében található.
Csíkdánfalva (Dăneşti) A Dugás fürdő 29 C°-os helyi érdekű borvízfürdő. A szabadtéri két strand mellett egy 12 személyes menedékház, teraszvendéglő van.
Csíkkarcfalva (Cârţa) Madicsa-fürdő helyi érdekű, kis fürdőtelep, Csíkkarcfalvától 4,5 km-re nyugatra. A melegfürdőben 10 kád van.
Csíkszentkirály (Sâncrăieni) két borvíztöltő üzeme van: a Hargita és Hargita Gyöngye. Csíkszentkirályon van a Székelyföldnek talán a leggazdagabb borvíz előfordulása. A Borsáros természetvédelmi terület az Olt jobb partján terül el 1 km-es hosszúságban, 50–200 m szélességben. Tipikus borvizes forrásláp, jégkorszaki maradványnövényekkel: törpe nyír, a mocsári kőrontó, a rovarevő keskenylevelű harmatfű, hamuvirág. A lápot 108 borvízforrás langyos vize táplálja. A szénsavas vizek gyógyhatását korán felismerték és az első fürdőmedencét már 1891-ben megépítették.
Csíkverebes (Vrabia). A Benes rétláp területét borvízforrások táplálják.
Csíkszentimre (Sântimbru) A csíkszentimrei Büdös-fürdő, fő erőssége a szén-dioxidot (CO2) és kénhidrogént (H2S) tartalmazó gázömlés.
Csomád–Bálványos kistérség
A Csomád-Bálványos Kistérségi Egyesület települései: Tusnádfürdő, Tusnád, Csíkkozmás, Torja és Sepsibükszád (Kovászna megye).
A Déli-Hargitát az Olt tusnádfürdői áttörése választja el a Csomád-hegycsoporttól. Négy vulkáni építményből épül fel. Legmagasabb csúcsai a Kakukk-hegy (1558 m) és a Nagy-Piliske (1374 m). A Lucs (1229 m) kalderáját nagy kiterjedésű tőzegláp borítja. A Csomád (Ciomatu) hegycsoport a Szent-Anna tó és a Mohos-láp kettős kráterét övező, szinte teljesen ép vulkáni építményben, a Nagy-Csomádban (1294 m) tetőzik. A Büdös-hegy (1143 m) fehér színű kaolinosodott andezitből áll, nevezetessége a kénhidrogén- és széndioxid-kigőzölgéseiről híres Torjai-büdösbarlang. A tőle nem messze emelkedő Bálványosvár (1040 m) a vulkáni hegysor utolsó tagja.
Csíkkozmás (Cozmeni). A falu Nyerges alatti tízesében több borvízforrás buzog fel. Konyhasós forrását Sószék-nek nevezik.
Tusnád (Tuşnad-Sat). Nagytusnád néven is ismeretes. A falu területén van a Benes láp. A község ásványvízforrásairól híres, melyek nagy része az Olt mentén törnek fel, néhol olyan nagy vízhozammal, hogy körülöttük borvizes lápok keletkeznek (Középpatak, Nádas lápja).
Újtusnád (Tuşnadu-Nou). A vasútállomás közeli, 1973–74-ben épült borvíz palackozó üzem. Nádasfürdő borvizes terület, felújítva, botanikai rezervátumként ismeretes. Közelében 4 hektáros forrásláp húzódik, jégkorszaki maradványnövényekkel. Két glaciális reliktum megmentésére van lehetőség: a szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica) és fogas pajzsika (Dryoopteris cristata). A Középpatak forráslápja, borvízláp, természetvédelmi terület, Újtusnádtól 1 km-re délre, Itt van a tundrai törpe tundranyír (Betula humilis) legdélibb ismert előfordulási helye Európában.
Kászonfeltíz (Plăieşii de Sus). A fehérkői Szent István forrás borvizét 1893 és 1944 között palackozták. A Szejke nevű vize gyógyhatású.
Kászonimpér (Imper). Répáti borvíztelep palackozója 1888-1956 között üzemelt. A Balási-kúria vagy kászonimpéri kúria ma falumúzeum, későbarokk stílusban épült udvarház.
Kászonjakabfalva (Iacobeni). Ásványvízforrásai: Veresszéki-, Pán-, Szent György-forrás. A Balás forrás töltődéje 1894–1956 között üzemelt. Jakabfalvi fürdő (Kászonfürdő) a Borvíz-patak völgyében fekszik. Az egykori Főkút vizét Salutaris néven palackozták (1890-től), majd a „Kászon Gyöngye” (Perla Casinului) néven hozták forgalomba, 1990-ig.
Gyergyó vidéke
Borszék és Tölgyes vidéke Hargita megye legészakibb tájegységét képezi. A Bélbori- és Borszéki-medencét foglalja magában, hegységkeretével együtt. A vidék a Tölgyesi-szorosban érintkezik Moldvával. A Borszéki-medence nagy tömegű szénsavas ásványvizeiről híres.
Gyergyóremete (Remetea). A gyergyóremetei gyógyfürdő, a falu déli részén van, 14 káddal.
Gyergyóvárhegy. (Subcetate). A Fülpe hegy oldalában levő Ördöglik vizének gyógyító erőt tulajdonít a néphit.
Gyergyótölgyes (Tulgheş) A községben 30 ásványvízforrás buzog fel.
Gyergyócsomafalva (Ciumani) tartozéktelepülései: Szászfalu és Somlyópataka. A falu a Csomafalvi Délhegy (1695 m) vulkáni kúp északi előterében terül el, a Békény-patak hordalékkúpján. Tíz borvízkút is van a faluban.
Gyergyóújfalu (Suseni). A faluban és a határban bővizű, vastartalmú ásványvízforrások vannak. Ma a falu borvizét „Hajnal” néven palackozzák.
Kelemen kistérség
A Kelemen Kistérség Egyesület települései: Maroshévíz, Bélbor, Galócás és Salamás. Lakosainak száma 25531 fő.
A Kelemen-havasoknak (Munţii Căliman), a keleti-kárpáti vulkánsor északi kezdőtagjának csak kis része vesz részt Hargita megye mai területének alkotásában. A Kárpát-térség legmagasabb vulkáni hegysége, több csúcsa 2000 m fölé emelkedik: Pietrosz (Pietrosu) 2100m, Kelemen-forrás (Izvoru Călimanului) 2031m, Rekettyés (Răţiţiş) 2021 m. A hegység keleten a Borszéki- és a Bélbori-medencére tekint. A hegységben szénsavas, kálciumos, vasas, bikarbonátos, konyhasós és arzénes ásványvízforrások fakadnak. Bélbori-medence (Depresiunea Bilbor) Hargita megye legészakibb és legmagasabb (960–1060 m) fekvésű medencéje. Területén számos szénsavas ásványvízforrás tör a felszínre.
Bélbor (Bilbor) a megye legészakibb települése, a Kis-Beszterce völgyében, hatalmas ősfenyves közepén fekszik. Turisztikai értékei a változatos összetételű, főleg szénsavas ásványvízforrások és a gyógylápok. Hargita megye ásványvizekben leggazdagabb községe, közel 700 ásványvízforrással, melyek vetekednek a borszéki vizekkel. Hegyi lápjait is borvizek táplálják.
Udvarhely vidéke
Parajd (Praid, Salzberg) látnivalói a sóbánya, a sómalom, hidrotermélis sósfürdő, a Sóháta (576 m) természetvédelmi terület ahol 8 hektáron sószoros, sószakadékok, sósziklák, sódolinák és sós források találhatók. A volt sóhivatal épülete ma egészségügyi rendelő.
Felső-Homoródmente kistérség
A Felső-Homoródmente kistérség a Központi-Hargita-hegység déli lejtőiről eredő Kis-Homoród mentén helyezkedik el. Az ásványvízforrások a vulkáni működés utóhatásaként jöttek létre. A kistérség határában 20–25 ásványvízforrás található. Az ásványvagyon szempontjából jelentősek a kirulyfürdői festékföldek (okker) és mezotermális ásványvizek.
Szentegyháza (Vlăhiţa) A Szentegyháza Gyöngye termálfürdő, a Vargyas-patak jobb partján fekszik, 824 méter tengerszínt feletti magasságban, fedett medencével, a víz hőmérséklete 26oC.
A nádasszéki helyi gyógyfürdő vize hideg ásványvízforrás, melyet fáskazán segítségével fűtenek.
A kirulyfürdői borvíz-fürdő vize hideg, nyáron is csak hosszantartó napos idő után alkalmas fürdésre.
Homoródfürdő területén: hat gyógyvíz-forrás található, közülük jelentősebb a Mária-forrás és a Lobogó-forrás vize
Oklánd (Ocland) A falu határában levő Dungó-fürdőt 2006-ban felújították.
